2010. október 19., kedd

Mogyoró törő

Az inspirációt az alábbi vers adta:

Móricz Zsigmond: Jó a ropogó...

Jó a ropogó
piri mogyoró.
Mackó uram szereti,
Bokrában felkeresi.
Egy tenyere
tele vele,
a másikkal
úgy csap bele.
Meghámozza, lám, lám!
És bekapja, hám, hám!
Ha teleszed egy mancsot,
Vígan eszi és csámcsog.
Jó a ropogó
piri mogyoró.

Elővettem hát a tavalyról megmaradt mogyorókat, és megtörtem. Aztán Cinciegér is hozta a szerszámos táskájából a célszerszámot, és besegített a "törésben". :)


Szóltunk Neki, hogy a szemét csukja be, amikor ráüt a mogyoróhéjra, de hát pont az volt a lényeg, hogy meddig repül a héj. Mindeközben az Uram csak ült a fotelban magába roskadva, mert éppen délelőtt porszívózott és mosott fel a lakásban, ami a mogyorótörés végére így nézett ki!


Ekkor jött a következő játék, a nagyobb darabok összegyűjtése. Ez a feladat a székek és az asztal alól csak csúszva-mászva kivitelezhető.
Ezzel a mókával nemcsak eltelt az idő, hanem hasznosan is telt. Volt koncentráció, szem-kéz koordináció, és a végén még egy kis torna is.
Aki félti a gyerek szemét - és ki nem -, az adjon rá egy nap- vagy úszó szemüveget. Ez sajnos csak a játék végén jutott eszembe, pedig igazán mókás képek készülhettek volna! :)


Jó mogyorózást kívánok!
Gabriella

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése