Valami ilyesmit akartam írni tegnap este, de odáig sem jutottam, hogy a gépet bekapcsoljam, nem még hogy blogoljak is.
Ma reggel pedig az oldalsávomban Zsuzska blogján egy Birsalmasajt című bejegyzés fogadott. Jót nevettem rajta, mert már nem első eset, hogy azonos dologra gondolunk, de Zsuzska beelőz egy orrhosszal! :)
Viszont nagyon örültem a bejegyzésének, én ugyanis receptet nem tudok a birsalmasajthoz, mert én már készen kapom, csak egy kicsit ünnepivé varázsoltam idén. Szóval, a recept adott helyen, én pedig csak mutatom, mit tettem az enyémekkel!
Nálunk anyukám készíti a birsalmasajtot a saját bio birsalmáiból. Amikor elkészül kistányérra önti a masszát kb. 3-4 mm vastagon - vagy ahogy sikerül. Én már ezeket a "tányérkákat" szoktam megkapni, és kb. "szikkadt gumicukor" állaguk van.
Általában azonnal elfogyasztom, de idén valamilyen rejtélyes oknál fogva már most karácsonyi lázban égek. Elővettem hát a kis karácsonyi sütiszaggatóimat és kiszaggattam a bon-bon-káimat.
Ugye, milyen szépek lettek? Aki szeretné tovább fokozni, az márthatja csokiba is, de én a világé el nem rontanám ezt a finom ízt.
Tegnap sütőpapírból mintavágó ollóval kapszlikat vágtam hozzá, és becsomagoltam őket egyenként. Majd egy fémdobozba tettem.
Itt egy kicsit kevésbé szép, de veszek hozzá kisebb dobozt, abban szépen elhelyezem őket, és becsempészem a fa alá, ha itt lesz az ideje!
Jó nassolást kívánok!
Gabriella
:-)
VálaszTörlésNahát, nahát, kedves G.! Ezt nevezem én repetitív együttrezgésnek!!!
Szépek lettek! Csak sajnos messze még a karácsony, azt hiszem, nálunk addig híre-hamva sem lesz...
Nem, nem, elő sem veszem. Nálunk könnyű helyzet van, csak én szeretem. Én pedig majd jól megállom, hogy megegyem idő előtt. Persze az is sokat számít, hogy anyukán ígért még két korongot.
VálaszTörlésJa, és a tavalyit is olyan jól sikerült beosztanom, hogy néhány hete ettem meg az utolsó adagot az anyósommal! :)
G.