Bontottunk!

Elnézést kérek mindenkitől, aki kötni szeret, de én inkább bontani szeretek. Már gyermekkoromban is elbűvölt, ahogy szaladgált a fonal jobbról balra és balról jobbra. :)
Gondoltam, megmutatom ezt a csodát Cinciegérnek is. Hát, őt kevésbé bűvölte el, viszont megtudtam, hogy tud fonalat gombolyítani. Ennek kicsit jobban örülök! :)

Kaptam egy csíkos pulcsit, amit legalább 5-6 féle színű fonallal kötöttek. Sajnos a pulcsi már nagyon elhasználódott, de gondoltam ezen pont jó lesz megmutatni a csodát. A bontás is érdekes volt, de azért egy egész felnőtt pulóvert húzogatni mégiscsak kimerítő munka. Végül is az ujja felét lefejtette, és mondta, hogy elfáradt a karja. Akkorra viszont már elég nagy gombolyag lett, és cseréltünk. Nagyon akarta, hogy szép legyen a gombolyagja, és nagyon igyekezett. Mikor végül elfogyott a fonal, akkor jöhetett a játék a gombolyaggal. Ez nagyjából úgy zajlott, mint ahogy a cicák játszanak vele. :) Összességében egy fél délutánt "játszottunk" a pulcsival!

De a lényeg még csak most jön. A lefejtett fonalak egy részét nem gombócoztam össze, hanem hagytam kunkorin, csak kisebb darabokra vágtam, és betettem egy cipős dobozba. Hogy miért?
Hááááát, csak úgy...., de ez is ki fog derülni hamarosan!


Jó szórakozást kívánok!
Gabriella